2018. február 11.

Levendulás almaecetben pácolt lilahagyma

Ilyen egyszerű  dolgok esetében mindig elgondolkodom, ugyan megér-e ez egy blogbejegyzést ? Végül mindig arra jutok hogy igen ☺ Azért, mert így nem feledkezem meg róla, itt van szem előtt és a sok, új kedvenc sem fogja a fiók mélyére száműzni. Most, a téli vitaminszűkös időkben különösen kedvelem, mert friss, mégsem „vendégriasztó”. Az almaecet teljesen megszelídíti. A levendula pedig... valami különös szimbiózisban létezik a lilahagymával. Talán mert mindkettő lila ☺



Hozzávalók:

lilahagyma (ropogós, húsos fajta)
levendulás almaecet  (persze a sima almaecet vagy más ecet is jó)
cukor
kevés víz
szumák fűszer

Az almaecetet azért részesítem előnyben, mert a többi ecettel ellentétben lúgos kémhatású. Ergo nem fog gyomorégést okozni. Ráadásul finom is, szelídebb. A levendulás változat saját gyártmány, itt olvasható hogyan készült.


A lilahagymát felszeleteltem, megszórtam a szumákkal, majd beletettem a csatos üvegbe. Elkészítettem a páclét, ami gyakorlatilag egy klasszikus saláta lé. Jól elkevertem, majd ráöntöttem a hagymára. Arányokat nem írok, ez abszolút egyéni ízlés kérdése hogy a sós-édes-savanyú mely kombinációját szeretjük. De az fontos, hogy intenzív legyen.



Már 1-2 óra múlva is fogyasztható és eláll legalább 1 hátig a hűtőben (tovább is talán, azt még nem érte meg egyszer sem). Pár nap múlva egyszínű lila lesz a hagyma..... ropogós marad és bátran mehetünk emberek közé, miután jóllaktunk belőle ☺


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése