2016. december 11.

Túrós mákos szuflé

a tökéletlen első ☺ Szuflé formák is kerültek a háztartásba és fel kellett avatni őket. Rengeteg, egymásnak sokszor ellentmondó receptet találtam, de ez nem is lep meg. Az biztos, hogy egy légiesen könnyű, lágy desszertet kell kapnunk. 



Visszatérő rugózás van a szuflé visszaesésén... nos, természetéből adódóan amint kikerül a sütőből és megcsapja a hűvösebb levegő, az bizony vissza fog esni. De pont ez jelenti azt, hogy jól csináltuk :) Amelyik ugyanis kackiásan áll a formából kiemelkedve, az nem szuflé. Az egy teljesen átsült, sütőporos kevert tészta. Ami persze nem rossz, csak más műfaj.

Hozzávalók:

12 dkg túró
2 egész tojás
½ citrom reszelt héja
1 evőkanál darált mák
1 evőkanál kristálycukor
2 dkg lágy vaj
vanilia kivonat vagy vanilia rúd kikapart magjai
1 púpozott evőkanál kukorica keményítő
3 evőkanál tejföl
csipetnyi só

Az első lépés a formák előkészítése: vajjal kikentem és nádcukorral megszórtam őket, majd hűvös helyre tettem, hogy a vaj ne olvadjon le róla. Egy forma kb. 1 mokkáskanál cukrot vesz így fel, ez figyelembe van véve a massza cukrozásánál.

A tojásokat szétválasztottam, a fehérjét félretettem. A sütőt bekapcsoltam 180ºC-ra légkeveréssel és egy tepsit előkészítettem sütőpapírral bélelve (később kiderült, milyen jól tettem a sütőpapírozást).


A tojások sárgáját a cukorral, vaniliával, citromhéjjal habosodásig kevertem. Hozzákevertem a vajat is, majd ment bele a mák, a túró és a kukorica keményítő is. Végül a tejfölt is hozzákevertem. Ezt már inkább csak kanállal tegyük, mert a habverőtől nagyon felhígul (én így jártam).

A fehérjékbe tettem a sót, egy nagyobb csipetet és kemény habbá vertem. Nagyon óvatosan a másik masszához forgattam, először csak a negyed részét a habnak, majd a többit is. Elővettem a formákat és teletöltöttem őket. Végül az ujjammal egy kis árkot húztam a forma pereme mellett, remélve a szép felemelkedést.


A sütési időt 20 perre állítottam be és figyeltem, mi történik ☺
 Szépen megindultak felfelé, de mivel elég lágy volt a massza, kicsit ki is folytak. Ezért bizonyult jó ötletnek a sütőpapír. Végül nagyon szépen megsültek, szép egyenes volt mindnek a teteje. Természetesen a sütőből kikerülve azonnal apadni kezdtek.
Langyosan tálaltam,  fekete cseresznye lekvárral meglocsolva nagyon finom volt.


Vannak gőzben sült változatok is, valahol el kellett kezdeni. Valószínűleg több módszert is ki fogok majd próbálni, mert a végeredményt nagyon kedvemre való volt.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése