alias francia „lecsó” vagy valami
hasonló sült ma a hosszúra nyúlt nyári blogszünet után. A nyár végének színei,
ízei kerültek bele. Viszonylag szárazabbra hagytam, nem öntöttem nyakon
darabolt paradicsommal, mert vasalt karaj sült hozzá és isteni macedón ajvár
került mellé.
