Szilvás kevert lepény

méghozzá a legegyszerűbb bögrés kefíres tésztából. Mert a meleg maradt, de sütni már nagyon akartam valamit. Ez hamar elkészült, a rövid előkészületek után pedig békésen sült magától. A fahéj és a szilva illata betöltötte a lakást..... ez az illat még 35 fokban is igen ínycsiklandó tud lenni ☺

Hozzávalók: (1 pohár = 250 ml)

2 egész tojás

1 pohár kaukázusi kefír

1 pohár nádcukor

½ pohár semleges étolaj (repceolajat használtam)

2 pohár liszt (fele búza finom, fele tönköly finom)

½ sütőpor

1 csapott mokkáskanál só

1 csomag vaniliás cukor

½ citrom leve

1 citrom reszelt héja (lime is mehet, ha van kéznél)

50 dkg magozott nagyobb méretű szilva

fahéj + nádcukor összekeverve

A szilvákat kimagoztam, félretettem.

Először a tojásokat jól kikevertem a cukrokkal, citromhéjjal, majd hozzáöntöttem a kefírt is és tovább habosítottam. Beleöntöttem az olajat és a citromlét is, majd keverés közben kanalanként a sütőporral és a sóval elkevert liszteket is. Szép fényes homogén, nem túl sűrű masszát kell kapnunk, ami inkább folyékony, mint szilárd (önthető állagú).

Egy 20x30 cm-es tepsit kivajaztam és liszteztem. Ebbe simítottam bele a masszát. A tetejére kerültek a félbevágott szilvák a belsejükkel felfelé. Végül a fahéjas cukorral megszórtam a tetejét, különösen a szilvákra tettem bőkezűen belőle.

Alsó-felső állásban sütöttem 200ºC-on kb. 10 percig. Ekkor kezdett emelkedni, a hőfokot 180ºC-ra csökkentettem és még 40 percet adtam neki. Tűpróbával ellenőriztem és így alakult ki a végső idő. A vége felé érdemes 5-5 perccel növelni a sütési időt és mindig ellenőrizni. Amikor kivettem, a szilvákban még folyékony állapotban volt némi fahéjas olvadt cukor, ezért húsvillával megszurkáltam őket, hogy a zamatos nedű a tésztába folyhasson.

Nagyon-nagyon finom lett, mind az ízeket, mind az állagát tekintve. A szilva szinte lekvárrá alakult. Türelem kell, meg kell várni amíg teljesen kihül, akkor lehet szépen szeletelni. Ha marad, másnap-harmadnap is ugyanolyan finom puha.