édes és sós, csípős és savanyú ☺ a legjobb, ami a tegnapi szilvásgombócból kimaradt szilvával történhetett. Jó érettek voltak már, talán 30-35
dkg volt mindössze. Egy 440 ml-es
üveg telt meg végül a csatnival. Összetevőket írom, de a mennyiségekkel most
bajban vagyok. Kóstolni, kóstolni és még egyszer kóstolni.... amíg nem áll
össze egy kerek egésszé.
Kalandozás a fűszerek világában avagy merüljünk el a világ fűszereiben. Mottó: A recept csak inspiráció. Sohasem kotta.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szegfűbors. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szegfűbors. Összes bejegyzés megjelenítése
2020. szeptember 13.
2018. október 8.
Stifado
avagy a görög istenek (egyik) eledele J Most jött el az idő, hogy
elkészítsük, lévén hogy a jó minőségű marha lapockán múlik, milyen is lesz az
étel. Már csak viszonylag kis méretű „bébihagymát” kellett beszerezni, mert az
ecetes gyöngyhagyma nem tűnt túl szimpatikus választásnak. Végül minden
összeállt… de még hogy! J
Akár egy görög tavernában, nálunk is férfimunka volt.
2017. december 10.
Cseh vadas
Csehországi kirándulásaink
alkalmával ismerkedtünk meg ezzel a klasszikus cseh specialitással, melyet
azóta is emlegetünk és a Ház Ura most megcsinálta a család legnagyobb
megelégedésére. Étlapon ezt „Hovézi
svicková na smetane”
néven találjuk és már a nyers fordítás is megtévesztő, mert nem bélszínből
készül és maximum a kóbor turisták kedvéért tesznek rá tejszínhabot ☺. Igazából
csak a mártást ízesítik, sűrítik többek között tejszínnel.
2017. február 25.
Cajun csirke gumbo feketebabos rizzsel
igazi louisianai, new orleansi
specialitás, egy paradicsomos, kicsit füstös sűrű ragu a jellegzetes cajun fűszerezéssel,
kakukkfűvel, szegfűborssal és köretként a feketebabos rizzsel, ami az egész
karibi térségben nagyon kedvelt. Nem mellesleg nálunk is ☺
2016. május 26.
Török csirkemáj gránátalma sziruppal
Még mindig Mautner Zsófi, mert a
Szakácsmustra 17. fordulójának határidejét szerencsére Vöröskaktusz meghosszabbította. Két receptet néztem ki, most került sorra ez a különleges csirkemájas étel.
2016. január 8.
Székelykáposzta
ahogy mi szeretjük. Mert
szeretjük, nagyon, amúgy férfimunka módra. De ezzel is megvárjuk általában a karácsonyi őrület végét.
Ilyenkor januárban megint van esély igazi jó savanyú káposztára, a
gyorstalpalós, liszttel felturbózott készlet már eltűnt az árusoktól.
2015. december 27.
Vaddisznó gerinc áfonya mártással és zsemlegombóccal
ahogy a Ház Ura készíti:
A sors úgy hozta, hogy „beesett” a hűtőbe egy nagyon szép, kiló körüli
csontozott vaddisznó gerinc és mivel ilyennel még nem találkoztunk valódi
izgalommal készültünk Gabival a nemes feladatra J
Első lépésként lehártyáztam (ez feltétlenül szükséges, hogy az ízek jól
átjárják a húst mindenütt, de azért is, hogy sütéskor ne veszítse el a szép
formáját), majd beletettem a langyosra hűlt páclébe és hűvös helyre tettem 3
napra, de ügyeltem rá; naponta kétszer megforgattam benne.
2015. november 25.
Karibi babos kókuszos rizs
Hugh Fearnley Whittinstall szerint
a 3 jó dolog.... és tényleg ☺ Ez az étel önmagában is laktató, de
persze köretként is ehetjük. Nekem inkább egy jó saláta passzolt hozzá és elég
is volt ebédre. Babból kétfélét használtam, mert a fekete babból nagyon kevés
volt már csak. Így még szinesebb, izgalmasabb lett. A kókuszos – szegfűborsos
ízek pedig.... önmagukért beszélnek.
2015. január 13.
Orjaleves
Csontlevest, vagy orjalevest
valahogy nagyon ritkán főzünk... most is azért került rá sor, mert gondosan le
lett fagyasztva egy adagnyi csont a legutóbbi sertéshús vásárláskor. A fagyasztót
meg praktikus időnként kienni, nem csak mindig befele halmozni a dolgokat ☺ Az lehet az ok, hogy a klasszikus
leves + főfogás egyszerűen sok.... ez a fajta leves meg ahhoz kevés, hogy
egytál ételként, esetleg némi sós vagy édes házi sütésű finomsággal együk. Néha
azonban kell ez is, mert szeretjük. Főleg télvíz idején.
2014. szeptember 13.
Fűszeres ecetes szilva
Történt egyszer, jó sok éve, hogy
eltettünk ecetes szilvát, néhány üveggel. Ízlett, finom volt nagyon, de egy
üveg valahogy elkeveredett és elfelejtődött.
Amikor előkerült, kíváncsian bontottuk fel és valami csodálatos ízbomba,
szinte zselés állagú lé került elő az üvegből. El is dőlt nyomban, hogy az idén
teszünk el újra.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)









