Cseh vadas

Csehországi kirándulásaink alkalmával ismerkedtünk meg ezzel a klasszikus cseh specialitással, melyet azóta is emlegetünk és a Ház Ura most megcsinálta a család legnagyobb megelégedésére. Étlapon ezt „Hovézi svicková na smetane” néven találjuk és már a nyers fordítás is megtévesztő, mert nem bélszínből készül és maximum a kóbor turisták kedvéért tesznek rá tejszínhabot ☺. Igazából csak a mártást ízesítik, sűrítik többek között tejszínnel.

Bőrös karaj sörben sütve

Elvi kérdés nálam, hogy malacot nem ! De egy fiatal sertés, az már más kategória, pláne hogy csak egy darabja került haza, méghozzá egy szép bőrös karaj. Egyértelműen férfikezet igényelt, ezért nem is volt vita tárgya, ki fogja elkészíteni.... és természetes velejáróként a bejegyzést is megírni ☺ Férfimunka rovatunk következik:

Vaddisznó gerinc áfonya mártással és zsemlegombóccal

ahogy a Ház Ura készíti:

A sors úgy hozta, hogy „beesett” a hűtőbe egy nagyon szép, kiló körüli csontozott vaddisznó gerinc és mivel ilyennel még nem találkoztunk valódi izgalommal készültünk Gabival a nemes feladatra J

Első lépésként lehártyáztam (ez feltétlenül szükséges, hogy az ízek jól átjárják a húst mindenütt, de azért is, hogy sütéskor ne veszítse el a szép formáját), majd beletettem a langyosra hűlt páclébe és hűvös helyre tettem 3 napra, de ügyeltem rá; naponta kétszer megforgattam benne.

Tarja vadasan

Ez az étel nálunk tipikusan és ízig-vérig férfimunka. Úgy vagyunk mi itthon vele, hogy mindig az készíti az ételt, akinek az éppen jobban „fekszik”, örömmel és rutinosabban tud dolgozni vele. Itt vitán felül áll, hogy ki a szakács és ki a kukta ☺ Nem is változtatok semmit, mutatom úgy, ahogy a Ház Ura megírta: