Meleg van, de a hús azért kell,
jól esik, már csak a só miatt is, amit bizony pótolni kell, akármennyire az
ördög főművének tekintik is mostanában. Köretként azonban bőven elegendő valami
színes, vibráló, igazi nyári – ez pedig a salsa. Variálható tetszés szerint,
nálunk most ez az összeállítás került a tányérra:
2 marék apró szemű lencse (puy,
castelluccio, de akár a klasszik nagyszemű is)
2 db közepesen kemény nektarin
1 piros kaliforniai paprika
1 kisebb lilahagyma
hidegen sajtolt repceolaj vagy
olivaolaj
½ friss lime leve
1 teáskanál méz
só
frissen őrölt feketebors
sok-sok friss petrezselyem
babérlevél
A lencsét só nélkül, 1 szép
babérlevéllel együtt megfőztem. Vigyázzunk, hogy inkább ress, mintsem szétfőtt
legyen! Amikor elkészült leszűrtem, sóztam és letakarva félretettem hűlni.
A kaliforniai paprikát ½ centis
kockákra vágtam, a nektarint úgyszintén felkockáztam, azt kicsit nagyobbra. A
lilahagymár cikkekre vágtam (ha nagyon durva az íze, egy kis cukros ecetes
vízben történő áztatás segít rajta).
Összekevertem a hozzávalókat,
meglocsoltam a lime levével, sóztam, borsoztam, rácsorgattam a mézet és a
repceolajat és jól összeforgattam. Végül megszórtam a frissen felaprított
petrezselyemmel. Rántott hússal, sülttel egyaránt finom.
Egy másik változat, amiben
szintén lencse és nektarin van, itt olvasható.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése