A két lehetőség közül most az
elsőre esett a választásom, mert ez volt éppen itthon. De ez a recept túróval
is működőképes. Nem az a klasszikus fánk műfaj, bár ha jól sikerül (és miért ne
sikerülne jól? ) kívül ropogósra pirul, belül pihe-puha. Szalagja azonban nincs
☺
25 dkg ricotta (túróból a kevésbé
rücskös és száraz felel meg ehhez inkább)
kb. 10 dkg liszt keverék
(finomliszt és rétesliszt fele-fele arányban)
½ mokkáskanál só
½ sütőpor
1 púpozott evőkanál porcukor
1 egész tojás
1 teáskanál vanilia kivonat
1 citrom reszelt héja
narancslekvár + friss vérnarancs
+ egy kevés narancslikőr vagy Limoncello
A lekvárt már jóval előbb
összekevertem egy vérnarancs kifacsart levével és egy kevés Limoncelloval. A másik
vérnarancsot csak evéskor szeleteltem fel.
A fánkhoz a tojást a porcukorral,
vanilia kivonattal és a citromhéjjal kézi habverővel összekevertem, hozzátettem
a ricottát és azzal is átkevertem. A lisztekbe belekevertem a sót és a
sütőport, majd az egészet már csak fa lapáttal hozzá adagoltam az előző
keverékhez. Puha, de összenyomható tészta állaga lett (a tálban gombóccá
formázva úgy marad, nem folyik szét). A liszt mennyisége függ a ricotta vagy
túró állagától természetesen. És ami fontos.... pihentettem egy ½ órát, így a
lisztnek volt ideje kicsit megdagadni.
Ezután már csak felhevítettem a
sertészsírt egy lábasban. A fánk tésztáját kis méretű (kb. 3 cm-es) fagyis
kanállal egy deszkára adagoltam. 18 darab lett belőle, melyeket 2 részletben
közepes lángon, többször forgatva kisütöttem. Sütés előtt nedves kézzel még
lehet a kis golyócskákon gömbölyíteni.
Törlőpapírra szedtem őket, hogy
lecsöpögjön a felesleges zsír. Egy kevés porcukorral is meghinthetjük a
tálaláshoz, de jelen esetben a lekvár nagyon édes volt, így az nem hiányzott.
Éppen csak egy kevés díszítés gyanánt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése