érdekes receptre bukkantam egy
régebbi TV Paprika magazinban, és most jött el az ideje a megvalósításnak. A
tegnapi ragyogó napos idő, a mézédes mag nélküli szőlő szemek, az olajfa
folyékony aranya... igazi szüreti süteménnyé teszik ezt az egyszerű kevert
tésztát. Olaszországban a szüret elmaradhatatlan kelléke, de kóstolás után úgy
gondolom, szüret nélkül is kár lenne kihagyni.
15 dkg finomliszt
5 dkg kukorica dara (instatnt polentát
használtam)
7-8 dkg pirított darált mandula
½ zacskó sütőpor
csipet só
2 egész tojás
125 ml extra szűz olivaolaj
12-15 dkg kristálycukor
1 citrom reszelt héja
80 ml tej
30 dkg mag nélküli szőlő –
eredetileg vörös, de két féléből izgalmasabb
A szőlő szemeket megmostam és
konyharuhán megszárítottam.
A száraz hozzávalókat
összekevertem egy tálban, a tojásokat a cukorral pedig robotgéppel fehéredésig
habosítottam. A gép kikapcsolása nélkül lassan hozzáöntöttem az olivaolajat is.
Sűrű, emulzió szerű massza lett.
Ebbe adagoltam kanalanként a
száraz keveréket, a gép ekkor is dolgozott, de lassabb fokozaton. A fele adag
lisztes keverék után beleöntöttem a tejet, végül a maradék szárazakat is
hozzáadtam.
A tortaformát kikentem
olivaolajjal, megszórtam rétesliszttel, ebbe ment a massza. A szőlők felét a
tetejére tettem, kicsit belenyomkodva.
200ºC fokra alsó felső állásban betettem 15 percre. Ekkor a hőfokot
lejjebb vettem 180ºC fokra, a
maradék szőlő szemeket pedig a sütemény tetejére szórtam. Így sült tovább még
35-40 percig (tűpróbáig). A tetején a szőlők szépen megpirultak a végére.
A formában hagytam kihűlni, majd
levettem a gyűrűt és ekkor már szépen lehetett szeletelni. Egy kis pohár
desszert vörösbort dukál mellé, úgy adja ki az igazi valóját. De ha a friss
szőlő szemekből kínálunk mellé, akkor sem hibázhatunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése