2014. május 3.

Sertés csülök Jóember módra

Nomen est omen... ☺ vagyis ismét közösen alkottunk és az elnevezésből az is kiderül, ki vitte a prímet és kinek jutott mára a kukta kifejezetten élvezetes szerepe. Az alapötlet a „csülök Pékné módra” de ezt is – mint a legtöbb ételt – kicsit saját képünkre formáltuk.



Hozzávalók:

1 nyers sertés hátsó csülök (kicsontozva lesz majd rá szükség)
3-4 fej vöröshagyma
1 kg burgonya felszeletelve
6-8 gerezd fokhagyma
15-20 szem szines egész bors
4 babérlevél
2 rozmaring ágacska
őrölt kömény
1 zöldpaprika
pár szem koktél paradicsom
sertészsír
zsű (ha van valami előző hús sütéséből megmaradt szaftunk)
barna sör a kenegetéshez (a többit megihatjuk)
saláták a tálaláshoz


A csülköt (a csonttal együtt, ha nem csontoztattuk ki előre a hentessel) még az előző nap sós vízben előfőztünk a forrástól számítva kb. 1 órát 1 egész vöröshagymával, fokhagymával, 15-20 db szemes borssal majd a lében hagytuk kihűlni. A csülök leve igazi, ízekkel teli alaplé, ami ment a fagyasztóba.



Másnap a jól kizsírozott tepsibe félig egymásra lapolva először egy sor fél centi vastagra vágott nyers krumplit tettünk, erre szórtunk kb. 3 fej 1 mm vékonyra szelt hagyma karikát, egy nagyobb fej gerezdekre bontott és vékonyra szeletelt fokhagymát, egy felkarikázott zöldpaprikát, 3-4 felezett koktélparadicsomot, 2 kis ág rozmaringot, a babérleveleket és végül a sózott, kevés őrölt köménnyel meghintett kicsontozott csülköt bőrével felfelé.
Egy deci víz bőven elég alá, de ha van kéznél sült hús szaftunk (nekünk most volt), azt feltétlenül adjuk hozzá.





A tepsit ezután alufóliával letakartuk és ment a 150ºC fokra beállított sütőbe egy jó órára. A gondos fóliázás ellenére hamarosan igen csábító illatok kezdtek a sütő körül lengedezni. A fólia eltávolítása után még egy bő fél óra kellett neki de már kb. 220ºC fokon, időnként barna sörrel kenegetve a húst.


Valamit nagyon tudott az a Pékné, aki anno kitalálta ezt az ételt. Nem mondanám egy nyári fitnesz eledelnek, de hát egye fene, időnként ilyesmire éhezünk ki és akkor nincs miért megtagadni magunktól.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése