Azok közé tartozik ez is, amiket
szeretünk, mégis ritkán kerülnek az asztalra. Az ok persze ismeretlen ☺ 7-8 éve is van annak, hogy utoljára
készítettem. Azóta kiművelődtem a rizsek terén és most kerek szemű Arborio
rizsből készült, ahogy azt kell.
Hozzávalók:
12 dkg Arborio vagy más kerek
szemű rizs
½ liter tej
1 dl víz
2 tojás
10 dkg kristálycukor
csapott mokkáskanál só
2 dkg vaj
maroknyi mazsola
reszelt citromhéj
vanilia rúd kikapart belseje vagy
aroma
A rizst most megmostam, majd a
felmelegített vaj felére rádobtam és jól átforgattam. Felöntöttem a vízzel,
hozzáadtam a sót és a cukor felét és majdnem teljesen hagytam a vizet elforrni.
Ekkor öntöttem hozzá a tejet és beletettem a vaniliát.
Amikor felforrt, takarékon fedő
alatt megfőztem, időnként megkeverve. Ezután hideg helyen hagytam a gőzében
hogy a még rajta lévő folyadékot felszívja.
Közben a mazsolát egy szűrőben
gőz fölött megpuhítottam.
A cukor másik felét a maradék
vajjal és a tojások sárgájával habosra kevertem. A citromhéjat is
beleforgattam.
A kissé kihűlt rizst villával
fellazítottam és összekevertem a cukros vajas krémmel. A mazsolát is
belekevertem.
A fehérjét kemény habbá vertem és
óvatosan a masszába forgattam.
Kivajazott, lisztezett
sütőedénybe simítottam és az előmelegített 180º-os sütőben kb. 30 perc alatt készre sütöttem.
Akkor jó, ha a teteje már szép
pirosra sült.
Langyosan is és hidegen is
fenséges csemege, de a tökéletes hatást némi finom házi baracklekvárral lehet
elérni.
Nyújthatom a virtuális tányéromat.... <3 :-)
VálaszTörlésHát persze hogy :)
VálaszTörlésNagyon szeretem,es ahogy te is,mar nagyon regen nem kerult asztalra...most meglattam nalad,es el is keszitem,koszi szepen...:)
VálaszTörlésNagyon örülök Cicamica :) Sokszor erre jó egy feltett recept, hogy eszünkbe jusson egy-egy étel :)
VálaszTörlés