2016. január 14.

Kifli - a békebeli tejes házilag

Több FB csoporton is végigszáguldott a kiflisütési láz, elemi erővel ☺ Egyik szebb volt, mint a másik és nem volt értelme tovább ellenállni. Ráadásul olyan igazi kiflit úgy ettünk volna már, amihez semmi más nem kell, csak vajjal megkenni és mellé egy pohár tej, kakaó esetleg tejeskávé. A békebeli uzsonnák hangulata.


Ez a mennyiség pont kezelhető, kettőnknek ideális, pláne hogy a kiflik másnap is nagyon finomak. Egy szimpla tejes kelt tésztáról van szó, egyszerűen és gyorsan elkészíthető.

Hozzávalók:

35 dkg liszt (30 dkg búza finomliszt + 5 dkg tönköly liszt)
2,5 dkg vaj
2,5 dkg élesztő
2,5 dl langyos tej
1 – 2  kockacukor
1 kávéskanál só

A tejet a cukorral meglangyosítottam és beletördeltem az élesztőt. Letakartam, hagytam felfutni. A liszteket elkevertem a sóval és a felfutott élesztős tejjel elkezdtem alaposan kidagasztani. A vajat megolvasztottam (folyékony, de ne meleg legyen) és azt is beledolgoztam a tésztába. Eddig a robotgéppel, de ezután kitettem a munkalapra és kézzel átgyúrtam. Ekkor kelt életre a tészta.


6 részre osztottam – lehet 8-ra is, legközelebb úgy próbálom meg. Minden darabot kinyújtottam 3-5 mm-esre , csak olvális formára, nem háromszögre. A szélesebbik végénél kezdve szorosan feltekertem, majd kicsit meggörbítettem.
Sütőpapírral bélelt tepsibe tettem őket, a tetejüket megkentem egy kis tejjel és szórtam rá durva szemű sót.

A sütőt ekkor kapcsoltam csak be - 210ºC alsó-felső állásban – mert amíg bemelegedett, addig pihenhettek a kiflik. Fontos: a sütő aljába egy kisebb edényben tegyünk forró vizet, ez biztosítja majd a gőzt a sütés folyamán.


20-25 perc alatt sülnek szép pirosra. Ezeknek kellett a 25 perc, de ha több részre osztjuk a tésztát és kisebbe a kiflik, akkor valószínűleg kevesebb is elég. Amikor kivettem a tepsit a sütőből, egy kevés vízzel megspricceltem a kifliket, majd levettem őket és rácsra tettem hűlni.

Óriási sikerük lett. Olyan igaziak, van bennük anyag, nem a semmi és a ki tudja mi van csak felfújva. Langyosan már ehető, úgysem bírja ki az ember. Vajjal.... isteni finom és másnap is örömmel ettük a megmaradt darabokat.



Ez a kifli igazán nem igényel speciális tudást és eszközöket. Magam sem tartozom a kenyérsütők táborába és újszerű élmény, hogy „igazi” péksüteményt sikerült produkálnom ☺ 
A rengeteg példányban és helyen közzétett recept közül én Éváét vettem alapul.

2 megjegyzés: